Mottó: avagy szarhalmazt lapátolni már attól jobb lesz, ha ezt számodra kedves emberekkel teszed.
A jelenlegi projektről már írtam pár gondolatot a Geeklányon (is), főleg amiatt, hogy a szerintem elvárható minimumot sok helyen nem üti, ütötte meg.
Bürokratikus okok miatt az év első két munkanapját a „régi” melóhelyemen töltöttem és a „régi” notebookomon dolgoztam. Bár már egy éve nem ültem a székemben és ugyanennyi idő óta nem kapcsoltam be a gépet, majdnem minden azonnal a kezemre állt. A Firefox-szal ugyan volt egy kis harcunk az update-ek és a rég nem használt, fölöslegessé vált pluginek miatt, valamint a megszokott bookmark toolboxom hiányzott (minden más a felhőben van), de ettől eltekintve „minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel megvagyok elégedve”.
Ráadásul a két elintézendő dologból másfelet elintéztem (azaz a második folyamatban van), jókat beszélgettem a kollégákkal is (mert kell az is), úgyhogy boldog emberként fogok munka után hazamenni.
Hihetetlen, de a megszokott (kellemesebb) munkakörnyezet – legyen szó emberekről, vagy akár notebookról és egyéb IT eszközökről – szinte pillanatok alatt befurakszik az ember bőre alá, és jelentős mértékben emeli a munkamorált.
Bár sok esetben a „megszokás hatalma” kifejezést negatív felhanggal használják – ezúttal számomra szinte létfontosságú, hogy visszatérjek ide.