Most már tudományosan bizonyított tény az, amit minden nappali munkával megátkozott éjszakai bagoly, valamint gyakorló kisgyermekes anyuka tud, hogy az alváshiány belassít.
Kutatók nem csak a kevés alvást, hanem az ezzel párhuzamosan fellépő rendszertelen alvást is vizsgálták a bostoni Brigham and Women’s Kórházban. Kontrollnak a vizsgálat első egy hetében 10-12 órás alvási ciklusok után végeztek el a résztvevők egy számítógépes tesztet, amivel a reakcióidőt és a minőségi feladatmegoldást mérték. Amikor a következő három hétre az alvási időt 5-6 órára csökkentették, a napok hosszát 28 órára kitolták (ami a kutatók szerint klasszikus jetlag effekt, saját tapasztalatom szerint azonban ez nincs mindig így), akkor ugyanezeknél a feladatoknál jelentős lassulást tapasztaltak. Minél hosszabb ideig volt a résztvevő ébren, annál lassabban érkeztek a válaszok. Ugyancsak lassabbak voltak az éjféltől hajnali 6-ig terjedő időszakban (amikor többnyire aludni szoktak), valamint az időérzékük is teljesen felborult.
Az alvással kapcsolatos problémák számos egészségügyi problémát, mint például cukorbetegséget is okozhatnak. Ugyanakkor a tudósoknak fogalmuk sincs arról, hogy mennyi alvásra van tényleges szükségünk.
Egy másik, régebben végzet kutatás szerint, ha az ember huzamosabb időt tölt barlangban, ahol a külső hangoktól és fényektől el van zárva, valamint órája sincsen, akkor a szervezete egy hosszabb nappalra (a kutatás résztvevője 25-26 órás aktív időszak után feküdt le aludni) és rövidebb éjszakára áll be anélkül, hogy ennek tudatában lenne.
via LiveScience.