Informatikai hibajelentés

Informatikusok családi körében is jellemező az a fajta hibajelentés, hogy „ez a szar nem működik”. Annó volt egy ügyfél, aki mindig azzal hívott fel, hogy „szar a program, mert nem tudja ezt-meg-azt”. Aztán elmondta mit akar, mi pedig elmondtuk, hogy hol van. A telefon végére elégedett volt.

Nálunk a cégnél a hibajelentés egyik fontos része, hogy a hibát javító tudja, hogy milyen munkafolyamaton keresztül jutott el a felhasználó az általa hibásnak tartott részig, hiszen így lehet reprodukálni az eseményeket.

A hibák többnyire két részre oszthatóak:

• teszt hiányából fakadó hibák, amikor az alapvető funkció nem vagy hibásan fut le akkor is, ha lineárisan haladok végig a funkción
• olyan nem-lineáris események, amikre a programozó nem gondolt, ám a felhasználónak sikerült előidézni.

Pár napja érdekes tweet váltásban volt részem, amiből több következtetést is levontam.

• A twitter nem hibajelentés.
• Vannak cégek, ahol vannak emberek, akiket nem érdekel, hogy milyen úton jutott el a felhasználó a hibához.
• Ha pedig mégis meghallgatnak, akkor a nem-lineáris esemény előidézése a felhasználó hibája, mert „nem megfelelően” használja az adott eszközt, sem az ott keletkező hibajelenséget nem szükséges orvosolni.
• Néhány tweetből messzemenő következtetéseket vonnak le vagy az ember szakmaiságára vagy habitusára nézve (az eredmény nem lett kifejtve én pedig nem kérdeztem rá, mert nem érdekel annyira).

A végső konklúzió nem az, hogy nem kell hibajelentést küldeni. Ha nem küldünk, akkor nem fejlődik az oldal, mert könnyű a babérokon ülni. Ha küldtök hibáról jelentést, akkor írjátok meg, hogy pontosan mit csináltatok és milyen eredményre jutottatok. Ha reprodukálható a hiba, akkor készítsetek róla screenshotokat (képernyőképeket).

Az én végső konklúzióm az, hogy többet hibajelentést twitteren nem küldök (akkor se, ha azt később valamilyen többszáz karakteres bejegyzésben pontosítom), a fent meg nem nevezett cégnek pedig sehogyan se.