
Napokban kezembe akadt a CSI: Miami játéka. Úgy egy éve vehettem, 10 euró volt leértékelve (nem sokkal később megvettem ugyancsak 10€-ért a mindhárom CSI játékot tartalmazó kiadást), ez nagyjából az az érték, amit ki szoktam adni játékokért.
A játékmenet egyszerű, a „mászkálós-nyomozós” megnevezés a legtalálóbb rá. A játék nagyban hasonlít a Crimson Room játékokra: azaz találd meg az eldugott bizonyítékokat, valamint beszélj a tanukkal, gyanúsítottakkal, szerezz letartóztatási és házkutatási parancsot. A játékmeneten túl a kinézet is hasonló: tipikus Flashben írt játéknak tűnik. Öt küldetés van, amelyek relatív könnyen megoldhatóak (én nem kapcsoltam ki a segítséget, de így is szórakoztató volt), ráadásul – ahogy a CSI játékoknál szokás – a végén kiderül, hogy mi az összefüggés az általad nyomozott esetek között.
A játék egyszerűségénél zavaróbb volt néhány logikai bukfenc, ami egyértelműen programozási hibára vezethető vissza. Ha pl. két ujjlenyomatot külön-külön kapcsolatba hoztam egy személlyel, akkor a két ujjlenyomatot is azonosnak kellett találtatnom – annak ellenére, hogy ez teljesen nyilvánvaló, mert enélkül nem léphettem egyről a kettőre. A tanuk/gyanúsítottak kihallgatásánál pedig néha olyan kérdést feltevésére volt lehetőségem, amit – bármennyire is figyeltem a bizonyítékok gyűjtésénél és a tanukkal történő beszélgetéseknél – magamtól soha nem tettem volna fel.
Összességében hangulatos a grafika, aki esetleg szeretné a CSI:Miami sorozatot (én pl. szívesen nézem, leginkább azért, mert a CSI:Las Vegas és CSI:NY a kedvenceim közé tartozik, bár Horatio Caine-től néha a falra mászok), az számíthat a „tévében vagyok” feelingre. Ez pedig fontos, mert a grafikát már 2006-ban le lehetett volna húzni, pl. a játék megjelenésekor a Final Fantasy már az ötödik évét taposta, de a CSI:Miamiban a szereplők mimikája – beleértve azt, hogy a szájuk minimálisan szinkronban mozogjon az elhangzott szöveggel – kritikán alulira sikerült (bocs, majdnem teljes mértékben hiányzik). A feeling viszont adott, tehát aki szeret nyomozni, és Sherlock Holmes vagy Miss Marple szeretett volna már kisgyerek korában lenni, az nyugodtan rászánhat egy délutánt.
Én két délutánt is rászántam, ha pedig arra gondolok, hogy két mozijegy a hozzávaló popcornnal és kólával együtt mennyibe kerül, akkor ez a 10€ nem is volt olyan rossz befektetés szórakozásnak.
Nemrég játszottam vele és ugyanezeket a hibákat találtam meg. Kicsit figyelhettek volna jobban pl. az ujjlenyomatok és egyéb bizonyítékok összehasonlításánál, annyira nem bonyolult a játék. Amúgy közelébe nem ér a nyomozós kalandjátékoknak (Sherlock Holmes sorozat, Still life 1-2., Poirot sorozat), de az igazat megvallva nem is erre a kaptafára készült, de a filmsorozat feelingjét elég jól visszaadja.