A művész adója

an nekem egy barátosnőm, aki fotógráfus. Ez a munkája, pénzért készít fotókat. Lefényképezi, mondjuk az esküvöd, retusálja, kapsz tőle cd-t, dvd-t, fotóalbumot. Sokat fotózik, van neki sok szép CompactFlash kártyája, meg vesz egy csomó DVD-t, hogy a kedves ügyfél később előhivathassa a képeket.

Múltkor vettem neki majdnem féláron Németországban CF-et. Nem értettem, mire fel a nagy árkülönbség. Most már értem.

Nézem az Artisjus oldalát. A memória kártyára is van adó, mert berakhatod az mp3 lejátszódba, meg az okostelefonodba, és akkor képeket meg ne adj isten videót játhatsz le róla. Azt írják, hogy egy 8-12GB méretű CF kártyára +2.400 Ft adót kell fizetni (arról ne értekezzünk, hogy már ennél nagyobb is létezik). A barátsnőm vesz egy ilyen kártyát, ő fotózik vele, és kifizet 2.400 Ft adót a saját szellemi termékére. Aztán vesz DVD-t, arra megint fizet 110 Ft-ot, megint csak a saját képei vannak rajta.

Ismerem őt régről, nem egy geek, nem ír ő ki semmi mást, csak a saját cuccait. Még egy mp3-at se töltött le soha, mert macerás. Artisjus-nál meg nem regisztrált ember, mert többe kerül a regisztrációval járó gond,  mint az előny belőle. Különben is, honnan tudná az Artisjus, hogy ki, hol és hányszor mutatja meg, másolja át az ő képeit? Sehonnan. De ő fizet, rendületlenül.

Itt nálunk van egy jó kis reklám. Szerintem sokkal jobb akció, mint adóztatni az adathordozót. Egy ilyen reklám után kinek van kedve mobilon nézni a filmet?

A németül nem tudók részére a reklám szövege:

„A következő képeket a filmrajongóknak nehéz lesz elviselni. Filmeket használnak altatónak. Színészi teljesítményeket vasalnak ki. És a gyermekeinkre is szörnyű hatással van a film-bántalmazás. Na, mekkora egy King Kong? Megdöbbentő. Németország: egy hely, ahol szörnyen bánnak a filmekkel. Ne nézzen félre. Menjen moziba. – Mozi, ide készülnek a filmek.”