Mit látsz, ha guglizod magad?

Eric Schmidt, a Google CEO-ja egyszer azt mondta, hogy a keresőmotorok korában az ember a főiskola elvégzése után nevet kellene változtatni, hogy eltávolítsuk magunkat az ifjonti botlásainktól.

teenagers should be entitled to change their names upon reaching adulthood in order to separate themselves from the Google record of their youthful indiscretions

via readwrite

Ugyanakkor ezzel a drasztikus lépéssel nem csak a kollégiumi buliktól kerülünk távol, hanem a pozitív élményektől is, mint például az elért tanulmányi sikerektől. Sőt, még az se biztos, hogy ha megváltoztatja valaki a nevét, akkor nem kerül-e a Facebook vagy akár a Google képfelismerő algoritmusával olyan helyzetbe, hogy egy régebbi esemény kellemetlenül befolyásolja őt.

Erről a témáról épp a napokban került fel a TED-re egy remek előadás: Alessandro Acquisti: Why privacy matters, amiben pont azt elemezi, hogy milyen esetleges hátrányunk lehet már most abból, hogy felelőtlenül avagy tudatlanul információk tömkelegét osztjuk meg.

Az egyetemi kísérleteik alapján már most elmondható két fontos dolog:

1) arcképfelismerő rendszerek remekül működnek, akár egy egyszerű iPhone app-et is “össze lehet dobni”, ami AR (augmented reality)-ként működik, és a neved mellett a Social Security Number (USA) alapján publikus és kevésbé publikus információkat közöl rólad.
2) a közösségi médián keresztül kinyerhető információkat a fejvadászok felhasználják (na nem mintha ezen csodálkoznánk, szerintem még az EU-ban is felhasználják, még akkor is, ha tilos).

Ennek alapján ne higgye senki, hogy érdektelen az, hogy mit lát belőlünk a világ, ha valaki – példának okáért a leendő főnök – rákeres a nevünkre. Milyen képekkel, szövegekkel találkozik? Árthatnak-e ezek a képek, szövegek valamilyen módon? Elképzelhető-e, hogy emiatt nem vesznek fel az állásodba? S bár még nem hallottam róla, de ki tudja, hogy befolyásolja-e a hitelképességedet egy szétmulatott éjszaka után készült kép?

Addig azonban, amíg felnőttek se képesek átgondolt döntést hozni arról, hogy minek van helye az interneten – akár képben, akár szövegben – hogy várhatjuk el ugyanezt a tinédzserektől? Hogyan használhatjuk mi magunknak tudatosan, hogy a jövőben elkerüljük az esetleges kellemetlenségeket?

Szemébe mondanád?


via bit.blog.hu

Louis C.K. arról beszélt egy interjúban, hogy mennyivel egyszerűbb valakinek egy SMS-ben (Facebook üzenetben satöbbi) azt mondani, hogy “kövér vagy”, mint szemtől szembe megtenni ugyanezt és szembesülni azzal a reakcióval, amit a szavaink kiváltanak.

Számomra eddig is fontos volt és ezen ezután sem változtatok, hogy bármit, amit az interneten írok, úgy fogalmazzak meg, hogy azt bárki előtt fel tudjam vállalni most – és a későbbiekben is. Akármennyire elkap valakit a vita heve, nem hiszem, hogy ne lehetne a véleményünket úgy megfogalmazni, hogy azt “eltűrje a nyomdafesték”. Ha pedig mégis elérkezünk erre a pontra, akkor érdemes meggondolni, hogy van-e még értelme a vitának, amiben egyik fél sem tud a másikhoz közeledni?

Karrierépítés

Felmerülhet viszont a kérdés, hogy mi legyen azokkal a kérdésekkel, amiket kezdő korunkban teszünk fel? Öt év múlva már profik leszünk a témában, de a Google (Bing, stb) könyörtelenül visszaadja majd őket, amikor a nevünkre keres leendő munkaadónk.

Ha zavar, hogy rossz színben tüntethetnek fel ezek a találatok, akkor van pár lehetőségünk:

  • Ne használd a teljes neved.
  • Használj hamis nevet. Gipsz Jakab kedvelt IT programozó + rendszergazda 🙂
  • Folyamatosan blogolj, írj cikkeket, csinálj videókat, amikben az aktuális tudásodat mutatod meg.

Abban azonban ne bízzál, hogy bármit letörölhetsz az internetről, és abban sem, hogy ha bármilyen módon a “valódi” énedre linkelsz ebből bármit is (a saját arcképedet használod, a weboldaladra mutat a profilod linkje), akkor ebből

Ha volna két életem…

Dönthetsz persze úgy, hogy két (vagy több) online személyiség alatt létezel. Ez az egyik legegyszerűbb és szerintem legnehezebb módja annak, hogy online hírnevedet karban tartsd – attól függően, hogy milyen témákban hozol létre egy új személyiséget. Bár szinte most fogadni mernék arra, hogy máris több online személyiséggel rendelkezel: az emberek nagy többsége ugyanis valamilyen beceneven regisztrál online játékokba, és ez nagyon rendjén van így.

Ha pl. szeretsz Facebookon játszani, akkor vagy állítsd be, hogy rajtad kívül senki se lássa a játék kommunikációját, vagy hozz létre (a felhasználási szabályzattal ellentétesen) egy másik felhasználót, amit csak játékra használsz.

A nehézség abban van, amikor a szakmai kérdéseket akarod két vagy több részre osztani – előbb-utóbb keveredni fognak a szálak. Egy felületes keresés alkalmával ez nem fog feltűnni, de az erre szakosodott (főleg angol nyelvterületen működő) cégeknél szemet szúrhat.

Hozd létre magad

Bár Z-listás celebeknek való ötletnek tűnik, ha bármilyen szinten érvényesülni akarunk valamikor a jövőben, akkor nem árt a következő pontokba belegondolni.

1. Regisztrálj a neveddel a kedveltebb portálokon

Ezek az oldalak a környezetükből adódóan jó találati értékkel rendelkeznek. Attól függően, hogy mennyi időt szánsz rájuk, használhatod őket online önéletrajzként is – nem muszáj rájuk hetente (naponta) blogolnod. Ha önéletrajzként használod, akkor évente-félévente aktualizáld. Milyen oldalakon érdemes regisztrálni? WordPress, Blogger, Blog.hu, LinkedIn, Twitter (amennyiben rendszeresen használni akarod), nyilvános Facebook, Tumblr, About.me, Google profil.

2. Regisztrálj egy saját domaint

Ez évi pár ezer forintból megvan, a webes felületet pedig valamelyik fenti szolgáltatásra irányíthatod, az ott leírtak segítségével. Lehetőség szerint a domain legyen olyan közel a nevedhez (vezetéknév, vezetéknév+keresztnév, keresztnév+vezetéknév), amennyire csak lehet.

3. Linkelj körbe

Az összes létező publikációs felületeden legyenek rajta a további elérhetőségeid. Ha megnézed a Geeklány weboldalát, akkor itt is megtalálhatóak az összes publikációs felületem.

4. Arról írj, amit másoknak meg akarsz mutatni

Mivel akarod összekötni a neved? Kiscicás képekkel vagy szakmai írásokkal? Ha az utóbbival, akkor ossz meg linkeket, írd meg a véleményedet, mutasd be, amit elértél a témában. Úgy és olyan minőségben, stílusban írd meg, amit ha egy HR-s elolvas, akkor jó (jobb) véleménye lesz rólad. Ha Te is az IT-ben dolgozol, akkor mutasd meg, hogy mik azok a témák, amik érdekelnek, amik fontosak, mutass be pár saját fejlesztést, vagy jrd meg a véleményedet egy adott fejlesztési eszközzel kapcsolatban.

5. Ellenőrizd, hogy mit látnak rólad

Egy városi legenda szerint egy férfi soha nem kapott munkát. Akárhányszor jelentkezett, akkor válasz nélkül hagyták a jelentkezését. Ha felhívta a céget, akkor már betöltötték az állást. Végül rákeresett magára a Google-n. Kiderült, hogy az első találati oldalon egy gyermekmolesztáló pere volt látható, akivel megegyezett a neve.

Bár kicsi az esélye, hogy ilyen helyzetbe kerülnél (hacsak nem valamilyen gyakori név tulajdonosa vagy, ám akkor az általános keresésnek nincs sok értelme), az ellenőrzés jobb, mint a feltételezés. Ha mégis így járnál, akkor célszerű egy megjegyzésben felhívni a HR figyelmét arra, hogy a hírekben szereplő ember nem te vagy.

A biztonság kedvéért keress rá a “vezetéknév + keresztnév”, “keresztnév + vezetéknék” találatokra a Google Alerts-szel. Hetente, naponta, vagy “ahogy esik, úgy puffan” alapon küld ki emaileket (de akár RSS Feedként is feliratkozhatsz rá) friss találatokkal. Ha olyat találsz, ami nem tetszik, akkor érdemes körülnézni a profilmenedzselő lehetőségek között.

6. Tüntesd el a rossz híreket

Még a legszentebb életű szentbe is bele lehet kötni, úgyhogy nem érdemes csodálkozni, ha egy ‘ártatlan’ hozzászólás flame lavinát vált ki. Ilyenkor két lehetőséged van:

  • telerakod a webet jobbnál jobb tartalmakkal, ami a háttérbe nyomja a rossz hírt
  • megpróbálod eltünteni

Az eltüntetés, ahogy korábban írtam, szinte lehetetlen. Ott van például Stohl András, aki bárhogy is fog próbálkozni hátralevő életében, a róla szóló drogos híreket nem fogja tudni eltüntetni. Cserébe viszont tele van a web olyan képekkel, hírekkel, amik arról szólnak, hogy milyen előadásban játszik épp, és azt milyen minőségben teszi – idővel a bűntette már nem lesz szóbeszéd tárgya és megint a szakmai (és egyéb bulvár) hírek alapján fogják megítélni. Hasonlót tudsz Te is tenni: rengeteg energiát ölve a projektbe a háttérbe szoríthatod a bulizós képeket, a neved mellé szitkozódást biggyesztő kommenteket.

Persze alkalmanként működik a világ legegyszerűbb dolga is: egyszerűen megkérni a haverodat, aki az egyetemi bulizás képét nosztalgiából kirakta, hogy vegye le.

7. A jelenlegi munkáltatód

Neked barátod a főnököd a Facebookon? Egy másik városi legenda szerint egy gyakornok lány a Facebookon rohant ki a főnöke ellen, aznap este már ott volt a felmondásáról szóló válasz. Ha nem is “barátkozol” online a főnököddel, nem lehetetlen, hogy a munkahelyeden is időről időre rákeresnek az alkalmazottak nevére, vagy éppen ők is a Google Alerts-et használják. A legtöbb munkavállalói szerződésben ma már “válóok”, ha a munkaadóról negatívan nyilatkozol, nem árt (sőt fontos) odafigyelni erre is.


Végezetül hadd térjek vissza a felvetett kérdésre: hogyan várhatjuk el a jövő generációjától, hogy felelősségteljesen használja az internetet, ha mi sem tesszük ezt teljes biztonsággal? Egyfelől mantrázhatnám a Dumbledor-i igazságot: sose bíz abban, ami gondolkodik, de nem tudod hol tartja az eszét. Másfelől erre is, ahogy az élet minden területén igaz: példamutatással lehet a legtöbbet elérni.