A halál margójára

Olvasom a feedeket és szinte mindenki, aki használ vagy használt Mac-et, megemlékezik arról, hogy mi volt az első gépe, mekkora hatással volt az életére és hogy mindez Steve Jobs nélkül nem történt volna meg.

Fura, de nekem sose volt semmilyen Apple termékem (igaz, két hétig tapogattam egy iPad-et), de mindenképp hatással volt rám Steve Jobs munkássága. Tetszettek a gépek, amiket drágállottam és nem tetszettek, ahogy a fanboyok megváltoztak. Ez persze az élet és a divat rendje, nincs is ezzel semmi baj. Mivel nem estem szerelembe a termékekkel, nem is igazán gyászoltam (miért gyászolnék egy ismeretlent?) és fura volt olvasni, hogy emberek virággal mentek az Apple-Store-okhoz. Mint Lady Di halálakor a Buckingham palotához. Mondjuk azt is meglepőnek tartottam.

Persze felmerült bennem, hogy idegen emberek halála ilyen-olyan okok miatt miért tud bennünket annyira megrázni, mélyebb megértéséhez minden bizonnyal pszichológiát kellene tanulmányozni, de leginkább az a kérdés kezdett el foglalkoztatni,  hogy a világ nem Mac-et használó részét (elég sokan vannak) kinek a halála rázná meg ennyire?

Az első gépem egy márkátlan Intel 386 volt, az alaplapra nem emlékszem, pedig még megvan a User’s Manualja és MS-DOS futott rajta. Egyértelműen nagy hatással volt rám, hiszen azóta is informatikával foglalkozom, napi szinten átlag 8 órát akkor is ülök a gép előtt, ha nem kell dolgoznom rajta. Ha akkor nem vettem volna meg azt a gépet, sose lettem volna se fejlesztő, se software architect és minden bizonnyal nem jöttem volna Németországba dolgozni, ami miatt sok más dolog se történt volna meg az életemben.

A gép hardware-software összetevőinek készítőiből egyedül Bill Gates nevét lehet egy lapon emlegetni Jobs-szal, mind hírnevét, mind munkásságát tekintve (az Intel 386 főmérnöke John Crawford volt, akinek a nevét biztos nem ismerném, ha most nem néztem volna utána, a többiek pedig elvesznek az ismeretlenség homályában).

Gates azonban nem volt soha az a Messiás, aminek Jobs-ot tekintették. Ő inkább tűnt geeknek, aki elvégzi a házi feladatát és összerakja a programot, mint egy látnoknak, aki megálmodja és másokkal megvalósíttatja az álmát mindenki örömére. Ha Gates hirtelen elhunyna, akkor nem hiszem, hogy tömeg vennének fel bármilyen ikonikus ruhaneműt, amit valaha hordott (kockás ing?), nem vinnének virágot a Microsoft Store elé (mondjuk én még egy MS boltot se láttam), persze megemlékeznének nagyságáról és arról, hogy mekkora hatással volt az informatikára, de nem hiszem, hogy lenne ez a “hisztéria”, ami most kitört (jajj, mi lesz veled Apple, most hogy nincs már Jobs)… Pedig legalább akkora hatással volt korai munkássága mindannyiunk életére.

Szóval kedves nem-Apple felhasználók: kit gyászolnátok meg az IT világából, ha hirtelen eltávozna és miért? Miben változtatta meg az életeteket?

3 Comments

  1. Bezzeg, ha azért húznak “ikonikus ruhát” egyesek, mert Picard vagy Kirk kapitány olyat hord, az teljesen rendben van, ugye?
    ,-PPP

    Egyébként én se húznék Gates miatt kockás inget, ahogy Jobs miatt se vennék fekete garbót, és Barney Stinson miatt se vennék fel öltönyt. Elhunyt kolléga sírjára viszont vittem már virágot – akkor is, ha keveset vagy egyáltalán nem találkoztunk, ez nem feltétlenül erről szól.

    Jobs valahogy tényleg sokkal jobban összenőtt az Apple egészével, mint bármelyik cég vezetője. Talán mert a kezdetek óta minden egyes terméket saját maga mutatott be, hatalmas átéléssel beszélve arról.

    Hogy miért féltik sokan az Apple-t? Jobs már-már diktatórikus és önfejű vezető hírében állt, aki kézi vezérléssel irányította az egész válalatot. Képes volt egy ikon színéből patáliát csinálni, mert annak olyannak kell lennie, amilyennek ő megálmodta. Ez lehet, hogy hiba volt, és van aki szerint ezzel többet ártott, mint használt. De vitathatatlan, hogy pont ettől lettek olyanok a termékeik, amilyenek, és így lettek sikeresek. Ha ez a fajta vezetés eltűnik, kérdés, hogy hasonlóak maradnak-e az Apple termékei és az irányvonalak, vagy valami egész más jön. És egy másik kérdés, hogy az jobb vagy rosszabb lesz.

    Érdemes megnézni Jobs utolsó iPhone 4 bemutató videóját, hogy hogyan beszél az új termékről. És utána megnézni a legutolsó iPhone 4s bejelentést immár az új Apple vezérigazgató Tim Cook előadásában. Szinte szó szerint ugyanazok a kifejezések, szinte tökéletesen ugyanaz az előadás, egyedül csak az előadásmód más. Szinte szó szerint ugyanazt a szöveget Cook minden tűz vagy szenvedély nélkül mondja el, mintha felolvasná.
    Éppen ettől félnek akik féltik az Apple-t. Hogy ez a hozzáállásbeli különbség nem csak a retorikában, és később a marketingben, hanem a fejlesztésben is meg fog majd látszani. Hogy elveszíti eddigi egyéniségét a cég, és egy lesz a sok informatikai cég közül, akik lényegében ugyanazt a terméket árulják ugyanúgy. Az viszont biztos, hogy majd meglátjuk, mi mi fog történni.

  2. Nem csak trekkik húznak kosztümöket, hanem mindenféle sci-fi és fantasy rajongók: egy con-on a Star Trek mellett békésen megfér a Star Wars, a Gyűrűk ura, Avatar, Babylon 5 és még folytathatnám. Mindezt legtöbbször azért, mert van kosztüm verseny a rendezvényen. Úgyhogy nem keverném azzal, amikor az ember egy idolt sirat, kvázi bálványt imád: pl. amikor Jackson meghalt és mindenki előszedte a 80-as évekből hátramaradt fehér frottír zoknit.

    Csak fél szóval az Apple végéhez (nem erről akartam írni): ha “csak” azért tudtak ilyen eladásokat készíteni, mert egy ember szenvedélyesen beszélt róla (nem igaz, mert nem ez volt az első Keynote, amit nem Jobs tartott), akkor eleve kukacos volt az alma és ha nem most, akkor 20, 30 év múlva menne csődbe.
    A MacBook Air designt se Jobs találta ki, hanem egy tehetséges designer. Ő persze összefogta a csapatot és irányított, de nem ő alkotott személyesen. Akik pedig alkottak, azok ott maradtak.

    De még egyszer, nem az Apple-ről van szó, hanem általunk személyesen nem ismert emberekről, akiknek a halála annyira megráz, hogy közel annyira gyászoljuk, mint ha családtagunkat vesztettük volna el.

  3. Nem is azt mondtam, hogy csak azért tudták eladni, mert ő jó előadó volt. De annak lehet – akár nem is kevés – köze a cég sikeréhez és a termékek minőségéhez, hogy mennyire szenvedélyes a vezető, aki személyes hatást gyakorol a folyamatokra.
    A félelmek arra irányulnak, hogy ha ez terelte jó irányba a termék fejlesztést, akkor az a cég végét jelentheti. Reméljük, hogy akik így gondolják tévednek. Idővel kiderül.

Comments are closed.