A fenti fotó egy hete terjed a neten, s mint sok más geek, elsőre én is jót röhögtem rajta. Eszembe jutott a szemüveges, pattanásos Józsi, aki hirtelen bulikba jár és csajozni kezd.
Másodikra meg eszembe jutott, hogy én is töltöttem minden szabadidőmet egy játékkal s ismerek is olyat, aki még mindig játszik.
Játékfüggőnek lenni nem szép dolog, s ha másképp nem megy, drasztikusan kell megszabadulni a kísértéstől. Már ha lehet.
Mint minden szenvedélybetegséggel, a játékfüggőséggel is az a baj, hogy addig nem lehet sikeresen kezelni, amíg az abban szenvedő rá nem jön arra, hogy nem kerek a világ. Bár lehet elvonókúrára kényszeríteni a betegeket, a nemzetközi tapasztalatok szerint közel 100%-os a visszaesés, mivel maga a beteg nem hiszi el, hogy betegségben szenved.
Bár a gép előtt töltött idő nem tűnik szenvedélybetegségnek, bizony az számos formában köszönhet ránk:
- alvás helyett is játszol / netezel
- lemondod a barátaiddal való találkozást, csak hogy játszhass / netezhess
- munkahelyeden / iskolában játszol / neten lógsz
- “lógsz” a munkahelyről, iskolából a játék (net) kedvéért
- a wc-re is smartphone-nal mész
Míg Németországban nem mondhat fel a munkaadó a munkavállalónak, ha az belátja, hogy függőségben szenved és vállalja a kezelést, addig – tudtommal – Magyarországon nincs ilyen védelem.
Ha úgy gondolod, hogy rád illik a fenti leírás, keress segítséget.
Kép forrása: 9gag