Jogod van az Internethez akkor jogod legyen a szélessávhoz is?
Én csupán három országról hallottam, ahol alanyi jogon jár az Internet, az egyik Finnország, a másik Spanyolország, a harmadik meg kicsiny hazánk. Míg előző két ország nem szarozott, hanem rögtön 1Mbit-et adtak a népnek, addig nálunk nem az a hír, hogy csatlakoztunk végre valami jóhoz, hanem az, hogy csupán 9,6kbit-et kell kötelezően szolgáltatni – megfizethető áron.
Ez a törvény egyértelműen “nesze semmi, fogd meg jól”. Azt próbálja mutatni a világnak, hogy “mi fejlett ország vagyunk fejlett izé… technikai érzékkel”, közben pedig fülét-farkát behúzza, mert a piacon jelen lévő telekommunikációs cégek nem tudják, nem akarják a nagyobb sávszéllességet garantálni.
Persze a cégek sem azonos helyzetből indulnak. Míg a finneknél az 5.3 milliós populációból már 2008-ban 4.4 millióan rendelkeztek nettel (83%), addig Magyarországon 10 millió lakosból 5.8 millió (58%) nethasználó volt. (Az adatok sántítanak, mert cégek is rendelkeznek nettel, akik nincsenek benne a lakosságban – de azért összehasonlítható az érték).
A törvény ugye azt írja elő, hogy minden lakosnak el kell érnie (megfizethetően) a netet, abban az eldugott tanyán is, ahol nem hogy telefon, de még villany sincs. Nem ismerem az ide vonatkozó adatokat, de van egy olyan érzésem, hogy az 5.8 millió felhasználó főleg a nagyobb városok és azok vonzásterületéből adódik, míg a kisvárosokban, falukban és falvakban a netet a T-Com Internet-Pont szolgáltatása adja. Szintén csak feltételezésem, hogy ezeken a területek egyik, internetet szolgáltató kábeltévé társaság sincs jelen, valamint a Telekom infrastruktúrája sem a legfrissebb.
Mindezen feltételezéseket összegezve, azt kell mondjam, hogy látszik a törvényhozók jószándéka, meg látszik a telekommunikációs cégek hirtelen eszközölt, több milliárdos nagyságrendű befektetéstől való jogos félelme. A jelenlegi körülmények között én is lehetetlennek tartanék egy akár 56kbites hozzáférés garantálhatóságát is.
Merre van az előre?
Az első lépést megtették: a nethez való jogot elismerték, ami nagy szó, aminek örülnünk kell.
Innen két irány lehetséges. A piac résztvevői kényelmesen hátra dőlnek, “a mór megtette a kötelességét, a mór mehet” és nem csinálnak semmit. Ezt jó lenne elkerülni, mert a jövő nem a kis(ebb) települések elhanyagolásában van.
A másik irány, hogy a háttérben komoly felzárkóztatási terveket (vidékfejlesztés) szőnek, amik hosszú távon megtérülésre adnak lehetőséget. Ebbe az egyik oldalról a fizetőképes kereslet kialakítása tartozik bele (munkanélküli, vagy cserekereskedelemben működő vidék nem tud a telefonért és az internetért fizetni), a másik oldalról a DSL/kábel hálózat kifejlesztése vagy továbbfejlesztése.
Finnországban törvény adta jog lesz jövő júliustól az 1Mbit/sec sebességű internethozzáférés [hup]
Csupán 9,6 kilobitet ír elő minimálisan egy kormányrendelet [SG]